Hasznos tartalom a Google szerint

Sok cégvezető kérdezi tőlünk: hány cikk kell havonta, milyen hosszú legyen egy bejegyzés, és baj-e, ha AI segít a megírásában? A Google erre nem darabszámmal és szószámmal válaszol, hanem egy önellenőrző kérdéssorral. A Google Search Central útmutatója, a Creating helpful, reliable, people-first content szerint a Google automatikus rangsorolási rendszerei a hasznos, megbízható, embereknek készült információt részesítik előnyben, nem a keresési helyezés manipulálására írt tartalmat. Az alábbiakban ezt és a generatív AI-tartalomról szóló útmutatót foglaljuk össze weboldal-tulajdonosi szemmel.

Mit jelent a hasznos tartalom a Google szerint?

Az útmutató „people-first”, vagyis elsősorban embereknek készült tartalomról beszél. Ennek ellentéte a „search engine-first” tartalom, amely főleg a keresőből érkező látogatók megszerzésére készül. A Google szerint jó jel, ha a vállalkozásnak van olyan meglévő vagy tervezett közönsége, amely akkor is hasznosnak találná a tartalmat, ha közvetlenül az oldalra érkezne. Jó jel az is, ha a szöveg első kézből származó tapasztalatot mutat, az oldalnak van fő témája, és az olvasó úgy távozik, hogy elég tudást kapott a céljához.

A keresőoptimalizálás ennek nem mond ellent. Az útmutató szerint a SEO hasznos tevékenység, ha embereknek készült tartalomra alkalmazzuk. A jó oldalcím és a pontos meta description tehát továbbra is fontos.

Milyen kérdésekkel ellenőrizzük a saját tartalmunkat?

A Google tartalmi és minőségi kérdései közül egy céges blogon ezek a leghasznosabbak:

Eredetiség: ad-e a tartalom eredeti információt, saját kutatást vagy elemzést?
Teljesség: alaposan, átfogóan írja-e le a témát?
Hozzáadott érték: ha más forrásra épül, a puszta átírás helyett ad-e érdemi többletet?
Cím: a főcím vagy oldalcím leíró, hasznos összefoglaló-e, túlzás és szenzációhajhászás nélkül?
Kidolgozottság: nincs-e benne helyesírási vagy stilisztikai hiba, vagy nem tűnik-e elkapkodottnak?
Szakértelem: megbízhatóan mutatja-e be az információt, például egyértelmű forrásokkal, a szerző vagy az oldal hátterével?
Pontosság: nincs-e benne könnyen ellenőrizhető ténybeli hiba?

Az útmutató azt is javasolja, hogy a saját értékelésünk mellett kérjünk őszinte véleményt olyanoktól, akikben megbízunk, de nem kötődnek az oldalunkhoz.

Mik a figyelmeztető jelek?

A Google szerint érdemes újragondolni a tartalomkészítést, ha ezekre a kérdésekre igen a válasz:

Sok különböző témában gyártunk tartalmat abban a reményben, hogy valamelyik jól teljesít a keresőben.
Kiterjedt automatizálással készítünk tartalmat sok témában.
Főleg összefoglaljuk, mit mondanak mások, különösebb hozzáadott érték nélkül.
Egy adott szószámra írunk, mert azt hallottuk, hogy a Google-nek van kedvelt hossza. Az útmutató szerint nincs.
Úgy változtatjuk az oldalak dátumát, hogy frissnek tűnjenek, holott a tartalom érdemben nem változott.

Mit jelent az E-E-A-T?

Az E-E-A-T a tapasztalat, a szakértelem, a tekintély és a megbízhatóság angol rövidítése. Az útmutató szerint ezek közül a megbízhatóság a legfontosabb, a többi ehhez járul hozzá, és egy tartalomnak nem kell mindet egyszerre mutatnia. Az E-E-A-T önmagában nem konkrét rangsorolási tényező. A Google rendszerei viszont még nagyobb súlyt adnak a jó E-E-A-T-nek az olyan témáknál, amelyek jelentősen befolyásolhatják az emberek egészségét, anyagi stabilitását vagy biztonságát, illetve a társadalom jólétét.

A Google szerint érdemes a tartalmat a „Ki, Hogyan és Miért” kérdéseivel is átnézni. Ki írta: legyen egyértelmű a szerző, ahol az olvasó ezt várja. A kitalált szerzői profil, például AI-val generált arckép vagy hamis végzettség, az útmutató szerint megtévesztés. Hogyan készült: ha az automatizálás jelentős szerepet kapott, hasznos lehet ezt az olvasóval megosztani. Miért készült: a Google szerint ez a legfontosabb kérdés, és a jó válasz az, hogy elsősorban az emberek segítésére.

Szabad AI-val írni?

A Google generatív AI-tartalomról szóló útmutatója szerint a generatív AI hasznos lehet egy téma kutatásakor és az eredeti tartalom szerkezetének kialakításában. Ha viszont sok oldalt generálunk vele úgy, hogy az a felhasználóknak nem ad értéket, az sértheti a spamirányelvek tömegesen előállított tartalomra vonatkozó szabályát.

Az útmutató szerint a generatív modellek nem tényeket keresnek vissza, ezért a kimenetük pontatlanságokat tartalmazhat. Közzététel előtt minden AI-val készült tartalmat kézzel kell ellenőrizni, és ez a címre, a meta descriptionre, a strukturált adatra és a képek alt szövegére is vonatkozik. Az AI-keresés technikai oldaláról ebben a cikkünkben írtunk.

Példa a gyakorlatból

Vegyünk egy elképzelt vidéki fogorvosi rendelőt, amelynek blogján két év alatt sok rövid, általános bejegyzés gyűlt össze, egy részük szinte szó szerint ismétli egymást. A rendelő a Google kérdéssorával nézi át a cikkeket. Az ismétlődő, semmi újat nem mondó bejegyzéseket összevonja, a megmaradóknál feltünteti a szerző nevét és szakmai hátterét, a forrásokat pedig linkkel jelöli.

Az új cikkek a betegek valódi kérdéseire épülnek, és ahol AI segített a vázlatban, ott a szakember minden állítást ellenőriz közzététel előtt. A dátumot csak akkor frissítik, ha a tartalom érdemben változott. Mivel ez egészséget érintő téma, a pontosságra az útmutató szerint itt különösen figyelni kell. A cégadatok géppel olvasható jelöléséről ebben a cikkünkben írtunk.

Gyakori kérdések

Van ideális cikkhossz a Google-nél?

Nincs. Az útmutató kifejezetten figyelmeztető jelnek tartja, ha valaki azért ír egy adott szószámra, mert azt hallotta, hogy a Google-nek van kedvelt hossza.

Bünteti a Google az AI-val írt szöveget?

Az útmutató szerint a generatív AI hasznos lehet kutatáshoz és szerkezet kialakításához. A gond az, ha sok, értéket nem adó oldal készül vele, mert az sértheti a spamirányelveket. Közzététel előtt minden AI-tartalmat kézzel kell ellenőrizni.