Vissza a blogra

    Impresszum a weboldalon: kötelező adatok 2026-ban

    Weboldal-üzemeltetés
    4 perc olvasás
    Tamas Vedres
    Laptop egy íróasztalon, a képernyőn egy weboldal elmosódott lábléce, mellette cégbélyegző és papírok

    Sok kisvállalkozás weboldalán van egy „Impresszum” link a láblécben, de ha megnyitjuk, csak egy cégnév és egy telefonszám áll ott. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ekertv.) 4. §-a viszont ennél több adatot sorol fel, amelyet a szolgáltatónak a weboldalon közzé kell tennie. Az alábbiakban a törvény Wolters Kluwer Jogtárban közzétett, 2026. október 1-jétől hatályos szövege alapján összeszedtük, mi kerüljön az impresszumba. A 4. § szövege a 2026. november 20-án hatályba lépő időállapotban is változatlan.

    Kire vonatkozik a kötelezettség?

    Az Ekertv. a szolgáltatót az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személyként, illetve jogi személyiség nélküli szervezetként határozza meg. Ilyen szolgáltatás a törvény szerint az elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez az igénybe vevő egyedileg fér hozzá. A gyakorlatban ide tartozik a webáruház, de egy szolgáltatást kínáló, ajánlatkérő űrlappal működő céges weboldalnál is érdemes ebből kiindulni.

    A törvény az „impresszum” szót nem használja. A 4. § csak azt írja elő, hogy az adatokat elektronikus úton, közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon kell közzétenni. Az elnevezés tehát szabadon választható, a lényeg, hogy a látogató könnyen megtalálja.

    Milyen adatoknak kell szerepelnie?

    A 4. § szerint legalább a következőket:

    • a szolgáltató nevét,
    • a székhelyét, telephelyét, ennek hiányában a lakcímét,
    • az elérhetőségét, különösen az ügyfelekkel való kapcsolattartásra rendszeresen használt e-mail-címét,
    • ha a működéséhez nyilvántartásba vétel kell, a nyilvántartó bíróság vagy hatóság nevét és a nyilvántartási számot, cégnél tehát a cégbíróságot és a cégjegyzékszámot,
    • ha a tevékenysége engedélyköteles, ezt a tényt, az engedélyező hatóság nevével, elérhetőségével és az engedély számával,
    • ha általános forgalmi adó alanya, az adószámát.

    Szabályozott szakmáknál ezen felül a kamarát, amelynek a szolgáltató tagja, a szakképzettséget és azt a tagállamot, ahol azt megszerezte, valamint a szakma szabályaira mutató hivatkozást is fel kell tüntetni.

    A tárhelyszolgáltató adatai: ami gyakran kimarad

    A 4. § h) pontja szerint a tárhelyet biztosító szolgáltató székhelyét, telephelyét és elérhetőségét, különösen a rendszeresen használt e-mail-címét is közzé kell tenni. Kivétel, ha a tárhelyszolgáltatás jellegéből adódóan ezek az adatok egyébként is megismerhetők.

    Ezt a pontot érdemes minden tárhelyváltásnál, például egy weboldal-költöztetés után is frissíteni. Azt, hogy a domain, a tárhely és a fiókok kinek a nevén legyenek, a hozzáférésekről szóló cikkünkben írtuk le.

    Hová kerüljön, és mi tartozik még mellé?

    A törvény a közvetlen, folyamatos és könnyen hozzáférhető közzétételt írja elő. A gyakorlatban ezért a lábléc minden oldalon látható linkje jó megoldás. Ha a weboldal általános szerződési feltételeket is használ, az Ekertv. 5. §-a szerint ezeket úgy kell elérhetővé tenni, hogy az igénybe vevő tárolni és előhívni tudja őket. Ha a weboldalon személyes adatot is kezelnek, például kapcsolatfelvételi űrlapon, az adatkezelési tájékoztató is szükséges, erről a GDPR-ról szóló cikkünkben írtunk.

    Érdemes ugyanazt a nevet, címet és elérhetőséget használni az impresszumban, a kapcsolat oldalon, a strukturált adatokban és a Google Cégprofilban is.

    Példa a gyakorlatból

    Vegyünk egy elképzelt, áfakörös kft.-t, amely szolgáltatást kínál a weboldalán, és ajánlatkérő űrlapot használ. A láblécben „Impresszum” link van, de az oldalon csak a cégnév és egy mobilszám szerepel.

    A cég a 4. § alapján kiegészíti az oldalt: felveszi a székhelyet, a rendszeresen használt e-mail-címet, a cégbíróság nevét és a cégjegyzékszámot, az adószámot, valamint a tárhelyszolgáltató székhelyét és e-mail-címét. Mivel tárhelyet váltott, a régi szolgáltató adatait lecseréli. Az adatkezelési tájékoztatót külön oldalon, szintén a láblécből teszi elérhetővé.

    Gyakori kérdések

    Kötelező „Impresszum” nevű oldalt készíteni?

    Nem. Az Ekertv. 4. §-a nem használja az impresszum szót, csak azt írja elő, hogy az adatokat elektronikus úton, közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon kell közzétenni.

    Kell az adószám az impresszumba?

    A 4. § f) pontja szerint akkor, ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya.

    Miért kell a tárhelyszolgáltató adatait is feltüntetni?

    Mert a 4. § h) pontja előírja a tárhelyet biztosító szolgáltató székhelyének, telephelyének és elérhetőségének közzétételét, kivéve, ha ezek a tárhelyszolgáltatás jellegéből adódóan egyébként is megismerhetők.

    Szeretné, ha átnéznénk a weboldala impresszumát és láblécét? Kérjen konzultációt, és átnézzük együtt.

    Ez a cikk általános tájékoztatás, nem jogi tanácsadás. A hatályos szöveget mindig érdemes a jogszabálynál ellenőrizni.

    Forrás: Wolters Kluwer Jogtár, Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye, 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (2. §, 4. §, 5. §).

    Címkék:
    Jogszabály