Amit mindenki csinál
Természetesen én is sok éve követem én is az internet híreit, a social media világát és reszt veszek ebben a content harcban, alkotásban, felcímkézésben, görgetésben és befogadásban.
Ma reggel, egy kellemes és pihentető szombat reggelen valamiért a lehető legkevésbé ajánlott elfoglaltsággal kezdtem a napomat. Felmentem az Instagramra, átpörgettem követettjeim story-jait és néhány ajánlott posztot. Ráadásként átnéztem pár weboldalt és dating appot is. Ezeknek a vizuális tartalmaknak köszönhetően körülbelül fél óra után egy olyan kérdés fogott el, hogy kik ezek az emberek egyáltalán? Miért követem őket? És miért érzem, hogy ők sokkal jobban eltudják magukat adni? Ebből arra következtettem, hogy biztos boldog életük van. Ezt több fronton olvastam, hogy ez egy gyakori hatás és nem vagyok vele egyedül.
Példa
A storyk közé voltak szúrva elég clickbate címekkel ellátott könnyen és gyorsan emészthető cikkek is, mint ma például a Player.hu-n. És igen, és swipe uppoltam, átlinkeltem, hoztam nekik a clicket és az átkattintásért járó összegeket. Úgy csináltam, mint a tisztességes és felelőtlen netes felhasználó mentem ahova irányítanak, görgettem, néztem a képeket, talán volt amit még továbbítottam is ismerőseimnek.
3 bajom is van ezzel:
- Az átlinkelések, hirdetések és click bate címek elveszik a figyelmet és ezzel együtt az időmet is.
- Kevés hasznos tudáshoz jutottam fél óra alatt.
- Inkább irigykedésre és önhibáztatásra jutottam, mint hasznos motivációra.
Szükségességét éreztem a Like és Follow gomb valódi ellentétének; a request delete gombnak is.
Ez a gomb nem egyenlő a Dislike-kal vagy az Angry emojival, hanem inkább tényleg arra való, hogy ez a tartalom tűnjön el a világról és ne rabolja mások idejét és okozzon ilyen hangulatot. Erről szólt most ez a trend undor.
Mindezek mellett olvasd el hogyan vélekedem a social media-ról Az a csodálatos algoritmus blogcikkemben!